|
2050-re Norvégia lesz az első szénsemleges ország?
Norvégia azt tervezi, hogy a világon az első szénsemleges országgá válik, és a nettó üvegházhatást okozó gázkibocsátását 2050-ig nullára csökkenti, adta hírül a The Guardian mellett több skandináv napilap is.
 Jens Stoltenberg miniszterelnök tett javaslatot erre a lépésre, amellyel más gazdag országokat kívánnak hasonló irányba befolyásolni. A Munkáspárt egyik gyűlésén elmondott beszédében Stoltenberg kijelentette, hogy az üvegházhatás a világ legveszélyesebb környezeti problémája, és Norvégia is felelősséggel tartozik azért, hogy cselekedjen.
Mint mondta, 2050-re az üvegházhatású gázok kibocsátását radikálisan csökkenteni kell. A gazdag országoknak szénsemlegessé kellene válniuk. Ez persze nem jelenti azt, hogy a kérdéses országok egyáltalán nem bocsátanak majd ki. Azt azonban jelenti, hogy minden tonna üvegházhatású gáz kibocsátását ellensúlyozni kell a megfelelő csökkentéssel máshol. Így jöhet létre a kibocsátás-semlegesség.
Norvégia a nemzetközi klímaügyi erőfeszítések élharcosa lesz. Javaslata szerint 2050-ig Norvégia vállalja, hogy a kormány hangsúlyos intézkedéseket vezet be annak érdekében, hogy a Kiotói Egyezmény alapján megfogalmazott kibocsátási célok 10%-t teljesítse 2012-ig és 30 %-át 2030-ig.
A miniszterelnök javaslata Norvégiát a szénkibocsátást korlátozó államok élvonalába emeli. Nagy Britannia már hivatalosan is elkötelezte magát arra, hogy 2060-ig a üvegházhatású gázok kibocsátását 60%-al csökkenti. Kalifornia 80%-ot ajánlott fel, míg Svédország és Izland ígéretet tett arra, hogy hacsak lehet, addigra beszüntetik olajimportjukat. Európa a kibocsátását 2020-ra 20%-al kívánja csökkenteni, és ha a többi állam is kész hasonló intézkedések bevezetésére újabb 30%-al is csökkentene.
Más gazdag országokhoz hasonlóan Norvégia is azáltal kívánja a kitűzött kibocsátási célokat elérni, hogy a nemzetközi piacon felvásárolja más államok kibocsátási kvótáját. Az ország, amely a világ ötödik legnagyobb olajexportőre közel $300 milliárd-ot kasszírozott az olaj és a gáz exportjából. A norvég egy főre jutó kvóta, 11 tonnányi kibocsátás per fő. Ez közel háromszorosa a világátlagnak.
Noha a javaslatot széles körben támogatták szerte Norvégiában, az elképzelés kritikusai azt állítják, hogy az ország sokkal többet tehetne a klímaváltozás elleni harcban, ha többé nem termelne más államok által elégetett olajat vagy gázt. „Jobban tenné, ha otthon oldaná meg a problémát, ahelyett, hogy kivásárolná hatalmas gazdagságával magát a helyzetből.” Jelentette ki a Greenpeace környezetvédő csoport egy szóvivője. „Norvégiának felelősséget kéne vállalnia azért az 500 millió tonna kibocsátásért, amelyet az olaj és gázexportja okoz.”
A tegnap esti bejelentés nyomán az nem vált világossá, hogy Norvégia a célkitűzésébe beleértette-e a repülés és hajózás következményeként történő kibocsátást is, melyek nem részei a Kiotói Egyezmény célkitűzéseinek. „A Klímaváltozás a szolidaritás és méltányosság kérdése, a szociáldemokrácia alapvető két értéke” mondta tegnap Stoltenberg. „A szolidaritás a generációk között és a méltányosság a szegény és a gazdag országok közt. A mi országunkban magunkévá tettük a közösségi gondolatot és a közös erőfeszítés gondolatát is."
Forrás: www.kitekinto.hu
|
